A maják és az aztékok végtelenül lenyűgöző történelme állandó vonzerőt jelent a Mexikóba utazók számára. Ki tudna ellenállni a nagy piramisoknak, az ősi templomoknak és a több ezer éves kultúrák megannyi érdekes legendáinak?
Hol élnek ma és hol éltek a múltban az aztékok és a maják?
Az „azték” és „maja” néven ismert népek ma Mexikóban és Közép-Amerikában élnek, és a múltban is ugyanezeken a területeken éltek.
Az azték birodalom székhelye a mai Mexikóváros és a körülötte lévő terület volt. A területet „Mexikó medencéjének” vagy „Mexikó völgyének” nevezzük, mivel Mexikóváros és a körülötte lévő terület egy nagy völgyet (vagy medencét) alkot, amelyet magas hegyek vesznek körül. A múltban a hegyekből lefolyó folyók a völgyben egy hatalmas tavat, a Texcoco tavat alkották, és az aztékok a tó fölött építették fel fő városukat. A tóból ma már nem sok maradt meg, mert Mexikóváros ráépült.
A maja civilizáció a Yucatán-félszigeten terült el, és magában foglalta Guatemalát, Belizét, valamint Honduras és El Salvador nyugati részét is. A maják világa számos városállamból állt, melyek közül egyes városállamok erősebbek voltak, mint mások. A maják leginkább az általuk épített nagyvárosokról ismertek, amelyek körülbelül i. e. 300-tól i. sz. 900-ig virágoztak. A 900-as években nagy politikai zavargások voltak, és néhány várost elhagytak. Ezt az időszakot a maják „összeomlásának” nevezik. Úgy tűnt, hogy az összeomlás után a maják közül sokan sokkal jobban kezdtek érdeklődni a tengeri kereskedelem és általában a kereskedelem iránt. Ezután kisebb városok terjedtek el a félszigeten. A spanyolok ezeket a városokat látták, amikor Yucatánba érkeztek 1519-ben.
A Yucatán-félsziget nevét egy félreértésből kapta!
A Yucatán-félsziget elnevezés állítólag egy félreértésből származik, amikor egy spanyol megkérdezte egy helyi majától a terület nevét. Ő azt válaszolta: ma’anaatik ka t’ann, ami úgy hangzik, hogy „Yucatan” – és azt jelenti maja nyelven, hogy „nem értelek”.
Kik voltak az aztékok és a maják?
Valójában ezek a nevek hamisak. Az aztékok nem nevezték magukat aztéknak, a maják pedig nem nevezték magukat majáknak.
Azért hívjuk őket ‘majáknak’, mert a nyelvészek ma már tudják, hogy annak a területnek az összes nyelve egy közös gyökérhez kapcsolódik, amely valamikor i.e. 1500 körül létezett. Ma körülbelül 30 maja nyelv létezik.
Ami az aztékokat illeti, a Mexikói-medence környékén rengeteg etnikai csoport élt, mint például a Mexica, Culhua, Acolhua, Tepaneca, Matlazinca stb. Az aztékok többnyire mexikói-kulhuaiak, akik uralták a birodalmat, több nép csoport között. Tehát valójában az aztéknak nevezett emberek vegyes összetételűek voltak, akik egy „Aztlan” nevű helyre vezették vissza a származásukat, így adták a spanyolok az „azték” szót az „Aztlan”-ból.
Miben hasonlítanak a maják és az aztékok?
Főbb hasonlóságok: mezőgazdaság, könyvek, a naptár egyes aspektusai, a jáde jelentősége, a háborúhoz és a konfliktusokhoz való hozzáállás.
Az étrendjeik alapját a kukorica, a bab és a tök képezte. A kukoricát mészoldatban áztatták, ami kalciumot adott hozzá, és a fehérjék nagyobb választékát tette elérhetővé. A kakaó csak a trópusokon termett, de mindenki szerette, és az aztékok importálták. A két terület (Mexikó völgye és a Yucatán-félsziget) között gyakori kereskedelem folyt, a kereskedők így fontosak voltak mindkét társadalom számára.
Mindenki gyalog ment mindenhová, vagy kenuban utazott (nem voltak autók, lovak), így a táj és a tenger élénk volt, az emberek mindenkinek ételt és italt árultak, és pihenőhelyeket biztosítottak. Mindkét nép szerette a dohányt és szivaroztak.
Miben különbözik a két civilizáció?
Mindkettőjük vezetett írásos feljegyzéseket és könyveket, de a majáknak fonetikus írásbeliségű nyelvük volt. Ők kőemlékművekre is felírták a dinasztiák történelméről szóló szövegeket, valamint gyakorolták a csillagászatot, használták a matematikát, és rendelkeztek a nulla fogalmával.
A maják tengeri kereskedők és nagy tengeri népek voltak, az aztékok inkább szárazföld- és tó orientáltak voltak.
A művészeti stílusok is különbözőek voltak. A maják olyan ábrázolásokat készítettek, amelyeket mi „realisztikusnak” neveznénk. Az aztékok egyszerűen és mondhatni művészibben ábrázolták a állatokat.
Mit adtak nekünk az aztékok és a maják?
A legendákkal teli kultúrájukon és az általuk megépített piramisok és megannyi csodás ma helyszín mellett sok finom ételt is kaptunk tőlük.
Néhány étel, amit az aztékoktól kaptunk és nevük az ő ősi nyelvükből származik: csokoládé, paradicsom, avokádó, chili, prérifarkas, ocelot, atlatl, guacamole.
Néhány étel, amit a majáktól kaptunk és nevük az ő ősi nyelvükből származik: kakaó (kakaó), cápa, szivar.
Mexikónak nekik köszönhetően több mint 30 piramisa van!
Kezdve például a cholulai Nagy Piramissal és folytatva a legrégebbi, az i. e. 900-ban épült, Tabasco államban található La Venta nagy piramissal. A Chichen Itza maja romvárost sem lehet kihagyni, amelyben a híres Kukulkan-piramis található…de a következőkben bemutatunk még pár ősi helyszínt és piramist is részletesebben.
Teotihuacan – az istenek városa
Teotihuacan a mai Mexikóvárostól mintegy 50 km-re északkeletre található. A régió legfontosabb gazdasági és vallási központja volt. 1987-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
Fénykorában (i. sz. 500 körül) mintegy 20 négyzetkilométert foglalt magába, és 125 000-200 000 főre becsült lakossága volt, ami akkoriban a világ egyik legnagyobb városává tette. Kr. u. 750 körül Teotihuacan központja leégett, valószínűleg egy felkelés vagy polgárháború során, így a város nagy része romba dőlt. A várost először 1884-ben tárták fel.
A romvárosban a lakóházak mellett nagy terek, templomok, egy csatornázott folyó, valamint nemesek és papok palotái voltak. A főbb épületeket egy 40 méter széles út, a Halottak sugárútja („Calle de los Muertos”) köti össze, amely 2,4 km hosszan húzódik és közvetlenül a közeli Cerro Gordo szent hegycsúcsra mutat.
A Halottak sugárútjának északi végét a Hold piramisa zárja le, amelyet platformok és kisebb piramisok szegélyeznek. A Hold piramisa a város második legnagyobb építménye, amely 43 méter magasra emelkedik. Főlépcsője a Halottak sugárútjára néz.
A városban található még a Ciudadela, ami egy nagy, négyzet alakú udvar. A Citadella belsejében áll a Quetzalcóatl (a Tollas Kígyó) temploma, ékesen díszített falaiból kőből készült istenségfej emelkedik ki. A templom falai egykor hematitvörösre voltak festve.
A város legnagyobb piramasa a Nap piramisa, amely 66 méterrel emelkedik a talajszint fölé. Többek között a régió vörös, durva vulkáni kőzetéből készült. Az 1970-es évek elején a piramis alatti feltárások barlang- és alagútrendszert tártak fel.
Chichen Itza – a világ hét csodájának egyike
Chichen Itza a világ hét csodájának egyike, az UNESCO világörökség része, és Mexikó egyik legszebb romvárosa.
Úgy tartják, hogy a Kr. u. 5. század eleje körül alakult ki, és a Kr. u. 7. századtól élte virágkorát. Régészetileg Chichen Itzát tartják a legjelentősebbnek az ott található épületek száma és az alkalmazott építészeti stílusok miatt. Vallási, katonai, politikai és egyben kereskedelmi központ is volt. A hely első telepesei, akik a Yucatán-félsziget maja népeiből kerültek ki, kb. 550-ben érkeztek. Valószínűleg azért vonzotta őket a hely, mert a térségben a mészköves felszín beszakadásával keletkező barlangok és víznyelők, az úgynevezett cenoték révén könnyedén hozzáférhettek vízhez. A legkorábbi építmények közé tartozik az Akabtzib („A sötét írás háza”), a Chichanchob („Vörös ház”), az Iglesia („Templom”), a Casa de las Monjas („Zárdakolostor”) és az El Caracol („A csiga”) csillagvizsgáló.
Valószínűleg később épült hozzá az El Castillo („A vár”), piramis, amely 24 méterrel a Fő tér fölé emelkedik. A piramis mind a négy oldalán 91 lépcső található, ezek a legfelső emelvényen lévő lépcsővel együtt összesen 365 lépcsőfokot tesznek ki – a napév napjainak számát. A tavaszi és az őszi napéjegyenlőség idején a lenyugvó nap által vetett árnyékok a lépcsőkön lefelé haladó kígyót idéznek. A piramis tetején található tollas kígyót ábrázoló faragvány Quetzalcóatl (a majáknál Kukulcán néven ismert), az ősi mezoamerikai panteon egyik fő istenségét jelképezi. A kilenc emelvényből álló piramison belül végzett ásatások egy másik, kisebb építményt tártak fel. Az ebben a templomban megtalált jádekővel díszített jaguárt idéző főpapi trón révén a kutatók az épületet a Vörös jaguár templomának nevezték el.
Chichen Itza egyéb romjai közé tartozik a Nagy Labdapálya, amely falai mentén hat faragott domborműt fedezhetünk fel. Ezeken láthatóan a játék győzteseit ábrázolják, amint a vesztes csapat egyik tagjának levágott fejét tartják a kezükben. Chichen Itza területén található egy cenote is, amelyben emberáldozatokat mutattak be.
További építmények közé tartozik még a főpap sírja és a Colonnade (Ezer oszlop), valamint a szomszédos Harcosok temploma. Chichen Itza területén megtalálható egy cenote is, amelyben emberáldozatokat mutattak be.
Tulum
Tulum bohém tengerparti városában található Mexikó egyik ősi maja városa, amely a Karib-tengerre néz. Tulum városát falak vették körül és Coba fő kikötőjeként szolgált. A város a 13. és 15. század között érte el fénykorát, a jáde- és türkizkereskedelem központjaként volt ismert. Egyike volt a maják által lakott és épített utolsó városoknak. Körülbelül 70 évvel azután is sikerült fennmaradnia, hogy a spanyolok elkezdték megszállni Mexikót. Valószínűleg aztán a spanyol telepesek által behurcolt betegségek okozták a város pusztulását.
Ma a régió egyik legnépszerűbb régészeti helyszíne a turisták körében. Ez részben a lenyűgöző romoknak köszönhető, melyek közül a legkülönlegesebbek az El Castillo és a Freskók temploma. De népszerűsége köszönhető a hely puszta szépségének is, a romok között sétálva ugyanis káprázatos kilátás nyílik az alattuk elterülő türkizkék tengerre.
Uxmal
Az UNESCO Világörökség részét képező Uxmalban szintén lenyűgöző építmények találhatóak, ilyen például a Mágus piramisa, egy maja labdapálya, a Nagy piramis és a kormányzói palota. A város a Puuc-útvonal kezdete (vagy vége) is, amely a Yucatánban található öt ősi maja helyszín gyűjteménye, melyek a puuc-maja népre jellemző építészet ékes példáit mutatják be.
Uxmal a már említett puuc építészeti stílus legfontosabb képviselője. A puuc stílus jellemzői közé tartozik a mészkőből készült, gyakran sima falfelületű építkezés; a stukkós felületek; az esőisten Chac (Chaac) maszkjai és egyéb ábrázolásai; valamint a vízszintes vonalak mentén történő formálás túlsúlya.
Uxmal városa száraz füves szavannán terül el, bár a környező vidék erősen erdős. A vizet a városon belüli cenoték (mészkő aljzatban lévő víznyelőkből kialakult kutak) és a nyugatra fekvő esőgyűjtő medencék szolgáltatták. Az esőzés és a vízellátás állandóan foglalkoztatta a város lakóit, akik építészeti szimbolikájukban, hieroglifáikban és emberáldozataikban gyakran kérték Chac segítségét.
A központi terület turisztikai bejáratánál található a Mágus piramisa, amely 3 fő részből áll. A legfelső részen lévő templomban egy Chac-maszk formájú ajtó található. Ez a piramis a legmagasabb Uxmalban, de a törpe háza („Casa del Enano”) néven is ismert, mivel egy ősi legenda szerint egy elvarázsolt törpe építette egy éjszaka alatt, aki aztán a város uralkodója lett.
A Mágus piramisától nyugatra található a 74 különálló szobával rendelkező Apácazárda néven ismert négyszögletes épületegyüttes, amely diákok, papok vagy katonák lakhelye lehetett.
A kormányzói palota („Palacio del Gobernador”) a Kolumbusz előtti építmények közül az egyik legcsodáltabb, és a puuc stílus legszebb példája. Az épület három része közül a középső rész boltíves folyosókkal kapcsolódik a két alsó, oldalsó részhez.
Coba
Az ősi maja város, Coba feltehetően már a Kr. u. 1. században lakott volt, de igazi fénykorát Kr. u. 600 és Kr. u. 900 között érte el. Ez idő tájt körülbelül 50 000 ember élt itt, ami az ókori maja világ egyik legfontosabb városállamává tette.
Ma már a Coba romjait felfedező turisták közül sokan kerékpárral járják be a kiterjedt területet. Coba ad otthont a Nohoch Mul piramisnak is, amelyet a látogatók megmászhatnak, tetejéről pedig gyönyörű kilátás nyílik az erdővel borított tájra.
Coba leglátványosabb és legjelentősebb jellegzetességei közé tartozik számos útja, melyeket a fehér mészkőfelületükre utalva sacbeob, azaz „fehér utak”-nak neveztek. Elsősorban a fő építménycsoportból indulnak ki, feltűnően egyenes vonalakban, és nemcsak a többi építészeti csoporttal, hanem a szomszédos településekkel is összeköttetést biztosítanak. A leghosszabb út mintegy 100 km hosszúságú, egyenes úton vezet az ősi Yaxuná városába.
Coba több mint 30 sztélét (faragott kőtábla) tartalmaz, amelyeknek mintegy kétharmada képekkel van kifaragva vagy maja hieroglifikus írással van feliratozva. Ezek az emlékek betekintést engednek Coba hivatalos életének különböző aspektusaiba, beleértve az öltözködést, a rituális folyamatokat, valamint a férfiak és nők szerepét és hatalmát a város szertartásos és politikai tevékenységeiben. A sztéléken ábrázolt számos jelenetben a nők a hatalom alakjai. A hieroglifikus feliratok további információkat tartalmaznak a város társadalmi-politikai szervezetéről, valamint dátumokat és beszámolókat a fontosabb történelmi eseményekről.
Cholula
Cholula az amerikai kontinens legrégebbi városa. A források Kr. e. 2000 körülre datálják alapítását. 1987-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
Mexikóváros alapítását több mint 1000 évvel későbbre, 1325-re teszik. Egyes források azonban tévesen Mexikóvárost nevezik Észak-Amerika legrégebbi városának. A Puebla államban található Cholula és Mexikóváros mindössze 126 kilométerre van egymástól. Így az általános terület már évezredek óta lakott.
Itt található a cholulai piramis is, ami egy hegy alatt van elrejtve. A felszínen csak a spanyol hódítók által a piramis tetejére épített templomot lehet látni. Ugyanis amikor a spanyol hódítók megszállták Mexikót, katolikus templomokat emeltek a már meglévő templomok tetejére, és a Nagy Piramis egy ilyen templom alatt található.
Az egyetlen igazi módja annak, hogy megismerjük és értékeljük a maja és azték népek történelmét, ha meglátogatjuk Mexikóban ezeket a fantasztikus ősi helyeket. Mexikói körutazásunk során utasainknak erre lesz lehetősége, első kézből ismerhetik meg ezeket a csodás helyszíneket.
