A Dél-Argentínában, Patagónia szívében található Perito Moreno-gleccser sokak szerint a világ nyolcadik természeti csodája. Ez a hatalmas, 30 kilométer hosszú jégfolyam mintegy 250 km² területű, és a Los Glaciares Nemzeti Park egyik fő látványossága. 60–70 méter magas jégfala fenségesen tornyosul az Argentino-tó türkizkék vize fölé, lélegzetelállító látványt nyújtva a látogatóknak. Különlegességét nemcsak gigantikus méretei adják, hanem szokatlan „viselkedése” is, a Perito Moreno ugyanis évtizedeken át előrenyomuló, stabil gleccserként volt ismert, szemben a világszerte zsugorodó jégárak többségével.
Történelmi háttere
A gleccser nevét Francisco Pascasio Moreno argentin kutatóról és földrajzi szakértőről kapta. Moreno a 19. század végén járta be Patagónia vidékét, és jelentős szerepet vállalt az Argentína és Chile közötti határviták rendezésében, ennek elismeréséül kapta a „Perito” (szakértő) címet. Érdekesség, hogy bár Moreno számos expedíciót vezetett a térségben, a róla elnevezett gleccsert soha nem láthatta személyesen.
A Perito Moreno-gleccser első leírását 1879-ben Juan Tomás Rogers chilei tengerésztiszt készítette, aki eredetileg a Chilei Haditengerészet megbízójáról Francisco Gormazról nevezte el a jégárat. Néhány évvel később egy ideig Bismarck-gleccserként emlegették, míg végül 1899-ben kapta meg mai nevét. A 20. század elején a gleccser fokozatos előrenyomulása került a figyelem középpontjába, míg 1900-ban még 750 méterre járt a Magellán-félszigetnek nevezett szárazföldi nyúlványtól, 1917-ben a jégnyelve partot ért ezen a félszigeten. Ezzel kezdetét vette a gleccser híressé vált ciklikus „jéghíd”-jelensége.
Ritka jelenségek a gleccser mentén
A Perito Moreno-gleccser viselkedése a 20. század során tudományos szenzációnak számított. Miközben a világ legtöbb gleccsere a felmelegedés hatására visszahúzódik, ez a jégfolyam egészen a közelmúltig megőrizte tömegét és folyamatosan előre nyomult. Ennek köszönhetően időnként teljesen elzárja az Argentino-tó egyik ágát. A Brazo Rico nevű elzárt tóág vízszintje ilyenkor hónapokon át emelkedik, akár 20–30 méterrel is meghaladva a fő tó szintjét, míg a felgyülemlő víztömeg végül hatalmas erővel át nem töri a jégakadályt. A jéggát átszakadásakor a gleccser óriási darabjai zuhannak a tóba, dörejszerű robajjal kísérve. Ez a ciklikusan ismétlődő természeti jelenség a Perito Moreno védjegyévé vált, és az egyik leglátványosabb gleccser-attrakció a világon.
A jéghíd összeomlása kiszámíthatatlan időközönként következik be, átlagosan 4–5 évente, de volt, hogy egy évtizedig sem történt meg. A 20. században mintegy húsz alkalommal jegyeztek fel nagy jégszakadást a gleccser 60 méter magas frontján. Legutóbb 2016 márciusában dőlt le teljes nappali pompájában a jégfal, amit turisták ezrei figyeltek meg élőben. 2018-ban is létrejött egy jégzáródás, ekkor a Brazo Rico vízszintje mintegy 9 méterrel emelkedett a gát mögött, mielőtt a jégív ismét átszakadt, ez az esemény azonban éjjel zajlott, így nem voltak szemtanúi.
Patagónia egyik leglátogatottabb természeti képződménye
A Perito Moreno-gleccser napjainkban Argentína egyik legismertebb természeti látványossága, amely évente több százezer látogatót vonz a világ minden tájáról. A Los Glaciares Nemzeti Park részeként a gleccser könnyen megközelíthető és jól kiépített infrastruktúrával rendelkezik. Kilátópontok, sétautak és hajókirándulások teszik lehetővé, hogy a látogatók biztonságos távolságból figyelhessék a jégfal hatalmas darabjainak leszakadását.
A gleccser köré épült turizmus fontos szerepet játszik Patagónia gazdaságában, különösen a közeli El Calafate városában, amely a régió fő kiindulópontja. A térség szálláshelyei, túravezetői és idegenforgalmi szolgáltatói szinte mind a Perito Moreno-gleccser látogatására építenek. Nem véletlen, hogy a gleccser képe gyakran szerepel promóciós anyagokban, turisztikai plakátokon, sőt az argentin légitársaságok fedélzeti magazinjaiban is.
Az ország számára a Perito Moreno nemzeti szimbólum is, az argentinok büszkén tekintenek rá, mint a természet egyik legnagyszerűbb megnyilvánulására. Ahogy a helyiek mondják: „Ha valaki igazán meg akarja érteni Argentína szépségét, annak látnia kell a Perito Morenót.”
