Mi jut eszébe először, ha Mexikóra gondol? Tequila, taco, lélegzetelállító tengerpartok és kaktuszok? Ezek mind igazak Mexikóra, azonban természeti és kulturális sokszínűsége ennél sokkal többet takar.
Mexikónak 32 állama van, köztük Mexikóváros, amely egyszerre főváros és állam is. Minden államnak megvan a maga egyedi identitása, szokásai és kultúrája. Nagy országként Mexikó tele van gazdag kultúrával, világszínvonalú ételekkel, hihetetlen örökséggel és történelemmel.
1. Mexikóban van a világ legnagyobb piramisa
Ha megkérdeznénk a legtöbb embert, hogy hol található a Föld legnagyobb piramisa, valószínűleg majdnem mindenki Egyiptomot mondaná. Azonban a mexikói Puebla szövetségi államban található Cholula piramis a világ legnagyobb piramisa. A 66 méteres magasságával, 400 méteres alapjával és 4,5 millió köbméteres térfogatával a piramis lényegesen nagyobb, mint a gízai piramis, bár kevésbé ismert.
Lenyűgöző mérete ellenére azonban mégis lehetséges, hogy nem veszi észre az ember, aminek az az oka, hogy a cholulai piramis egy hegy alatt van elrejtve. A felszínen csak a spanyol hódítók által a piramis tetejére épített templomot lehet látni. Ugyanis amikor a spanyol hódítók megszállták Mexikót, katolikus templomokat emeltek a már meglévő templomok tetejére, és a Nagy Piramis is egy ilyen templom alatt található. A Piramist az egyik központi azték isten, Quetzalcoatl tiszteletére építették, a látogatók pedig bejárhatják számos földalatti folyosóját is.
2. Mexikónak nincs hivatalos nyelve
Annak ellenére, hogy a spanyol a kormány nyelve és a lakosság többsége beszéli, mégsem kapott hivatalos státuszt, mivel számos őshonos nyelv is létezik, melyeket egyes helyeken ma is használnak.
A mexikói kormány 68 nemzeti nyelvet ismer el, amelyek közül 63 őshonos nyelv. A beszélt őshonos nyelvek közül a két legelterjedtebb a nahuatl és a maja. Az amerikai kontinens egyetlen más országára sem jellemző az őshonos nyelvek olyan sokszínűsége, mint Mexikóban. Ezzel Mexikó a világ egyik leggazdagabb nyelvi sokszínűséggel rendelkező országa.
3. Mexikóváros a világ második legnagyobb számú múzeummal rendelkező városa.
Bár ez forró vita tárgya, az azonban tény, hogy Mexikóvárosban rengeteg múzeum található.
Sokáig úgy tartották, hogy Londonban van a legtöbb múzeum, majd utána következik Mexikóváros. Az utóbbi években Moszkva és Párizs állítja, hogy nekik van a legtöbb, de ezt nehéz pontosan megállapítani, mivel ez attól is függ, hogy hogyan definiáljuk, vagyis, hogy mi számít „múzeumnak”.
Mexikóvárosban körülbelül 145 múzeum található. Ezek közül a Nemzeti Antropológiai Múzeum, a Frida Kahlo Múzeum, a Palacio Bellas Artes, a Templo Mayor és a Mexikóvárosi Antik Játékok Múzeuma a legnépszerűbbek.
Mexikói utazási tipp: Mexikóvárosban szinte minden múzeum hétfőnként zárva tart. Vasárnaponként a mexikói állampolgárok ingyen mehetnek be az összes mexikói múzeumba, ezért ezen a napon nagy tömegre kell számítani.
4. Mexikó Latin-Amerika leglátogatottabb turisztikai célpontja
A Turisztikai Világszervezet jelentése szerint Mexikó a legtöbb nemzetközi látogatót fogadó latin-amerikai ország, és a világ 10 leglátogatottabb országa között van. Ez nem meglepő, tekintve Mexikó kulturális és természeti sokszínűségét.
Ez az utazási tendencia évről évre csak növekedni látszik, és jelenleg Mexikó a világ harmadik leglátogatottabb országa. 2019-ben 45 millió látogató érkezett Mexikóba – ez a legmagasabb látogatószám minden eddig feljegyzett évben. Annak ellenére, hogy 2020-ban a Covid miatt majdnem leállt az utazás, Mexikóba még így is mintegy 25 millió nemzetközi látogató érkezett ebben az évben is.
5. Mexikóban élnek a legbarátságosabb és legboldogabb emberek
A Happy Planet Index szerint a mexikóiak a Costa Rica-iak után a második legboldogabb emberek a világon.
Eredményeik azt mutatják, hogy „a jólét Mexikóban magasabb, mint a szomszédos USA-ban”, köszönhetően olyan dolgoknak, mint az egyetemes egészségügyi ellátás, valamint a család és a közösség hangsúlyossága.
A Condé Nast utazói magazin a világ legbarátságosabb városairól szóló olvasói felmérése szerint két mexikói város is bekerült a top 10-be: a mexikói Merida a harmadik, San Miguel de Allende pedig a negyedik helyen végzett.
6. A dinoszauruszokat kiirtó meteorit Mexikóban csapódott be
A hatalmas aszteroida, amely mintegy 65 millió évvel ezelőtt kiirtotta a dinoszauruszokat, a mexikói Yucatán-félszigetet érte. Pontosabban, a közvetlen becsapódás a ma Chicxulub néven ismert várost érte, egy yucatani tengerparti várost a Mexikói-öbölben.
A mexikói állami olajtársaság, a PEMEX alkalmazottai 1981-ben fedezték fel a nagy krátert, miközben olajkutat fúrtak. Ez a hatalmas kráter 180 m² széles, bár a föld alatt található, így a látogatók nem tudják bejárni.
7. A mexikói gyerekek nem kapnak ajándékot karácsonykor
A legtöbb mexikói gyerek csak január 6-án kapja meg az ünnepi ajándékokat, nem pedig december 25-én.
A mexikóiak ahelyett, hogy karácsonykor ajándékoznának, inkább a Día de los Reyes Magos (Háromkirályok napja) napján ajándékozzák meg egymást, mivel a Biblia szerint ez az a nap, amikor a három bölcs megérkezett, hogy ajándékokat adjon át Jézusnak.
Ezen kívül még érdekesség, hogy a karácsonyi szezon Mexikóban 2 hónapig tart. Országszerte Posadákat, vagyis éjszakai ünnepségeket tartanak. Ezeken a felvonulásokon felidézik József és Mária egy hónapos útját Názáretből Betlehembe, mely során helyet kerestek születendő gyermeküknek. Az egyik legjobb hely a karácsonyi ünnepek eltöltésére San Miguel de Allende.
Sokak számára a mexikói karácsonyi szezon a januári Háromkirályok napja után ér véget. Egyesek azonban a február 2-i Día de la Candelaria (Gyertyaszentelő Boldogasszony) ünnepet is a mexikói karácsonyi ünnepek közé sorolják.
8. Mexikó 35 UNESCO világörökségi helyszínnel rendelkezik
Mexikó rendelkezik a hetedik legtöbb UNESCO-világörökségi helyszínnel a világ országai közül.
Ezek közé a természeti és ember alkotta látnivalók közé tartozik Chichen Itza, Palenque, Teotihuacan és Uxmal romjai, Guanajuato történelmi bányái, Xochimilco csatornái és a Tulum melletti Sian Ka’an Bioszféra Rezervátum.
9. Mexikó nemzeti szimbóluma az arany sas
Ez az arany sas egy nopal (kaktusz) tetején, szájában kígyóval látható Mexikó zöld, fehér és piros zászlajának közepén.
Hogyan fedezték fel az aztékok Mexikóvárost?
Amikor fővárosuk alapításának helyét keresték, az aztékok papjai megjósolták, hogy látni fognak egy kaktuszon kígyót evő sast – innen tudták, hogy ott kell felhúzniuk a városukat. Az aztékok végül megtalálták a sast, amely a Texcoco-tó egyik kaktuszán ült. Mivel nem hagyhatták figyelmen kívül a jóslatot, a tó tetején építették fel a városukat.
10. Mexikóváros egy tóra épült – A város évente mintegy 12 cm-t süllyed.
A tavakat, amelyekre Mexikóváros épült, cenotéknak nevezik. Az aztékok ezt a helyet választották szent helynek a Nagy Tenochtitlan, a fővárosuk építéséhez. Később a spanyolok úgy döntöttek, hogy az azték építményekre építik fel a városukat, így született meg egy új város, Új-Spanyolország, amely később Mexikóváros lett.
A Texcoco-tó azonban napjainkban szinte kiszáradt; a város egyes épületei a pisai ferde toronyra emlékeztetnek, mivel a főváros föld alatti része iszapos és folyamatosan süllyed: évente körülbelül 12 cm-t, többet, mint az olaszországi Velence városa, amely évente csupán körülbelül 2 mm-t süllyed.
Valójában Mexikóváros olyannyira megsüllyedt, hogy egykor a Föld hetedik legmagasabb fővárosa volt, de azóta a jemeni Szanaa megelőzte, amely most körülbelül 9 méterrel magasabb.
11. Mexikó körülbelül 22.000 éve lakott terület
A régészek évekig csak az olmék civilizációig, körülbelül 3700 évvel ezelőttig tudták feltárni Mexikó ősi civilizációját.
Az olmékok az első mezoamerikaiak közé tartoztak, akik komplex társadalmakat hoztak létre, és egyedülálló kulturális gyakorlataik hatással voltak a későbbi civilizációkra, például a majákra és az aztékokra.
Az utóbbi években azonban a Mexikóváros melletti Tlapacoya régészeti lelőhelyen elképesztő, 22 000 évvel ezelőtti emberi jelenlétre utaló nyomokat találtak! Ezen a lelőhelyen több ezer éves fekete medve, két szarvasfaj csontjait és egy görbe obszidiánpengét tártak fel.
12. A világ legkisebb kutyája Mexikóból érkezett
A csivava a legkisebb ismert kutyafajta. Először az észak-mexikói Chihuahua államban tenyésztették ki – innen kapta a kutya a nevét. A chihuahua állítólag a techichi leszármazottja, a tolték civilizáció ősi, ugatni nem tudó társa.
Ha már az ugatni nem tudó kutyáknál tartunk, Mexikó nemzeti kutyája a xoloitzcuintli. Röviden xolo-nak hívják őket. Ezek a kutyák szőrtelenek, és kis, közepes és nagy méretben léteznek. Az aztékok számára szentek, és azt mondják, hogy a lelkeket az alvilágba szállítják.
13. Mexikó a 4. legváltozatosabb biodiverzitású ország
Valójában Mexikó a világ biológiai sokféleségének mintegy 12%-ával rendelkezik, Brazília, Kína és Ecuador mögött áll. Mexikó hét különböző éghajlati övezettel rendelkezik, ami az ökoszisztémák széles skáláját biztosítja: találhatók itt esőerdők, nagy tavak és lagúnák, vízesések és korallzátonyok is.
Mexikó nyugati partján, a Baja California-félsziget partjainál található az UNESCO Világörökség részét képező El Vizcaino, amely népszerű a mexikói bálnák megfigyelésére. A Cozumel-sziget partjainál található a világ második legnagyobb zátonya, a Mezoamerikai-korallzátony is.
Északon sivatagok és Észak-Amerika második legnagyobb kanyonja, a Copper Canyon található. Észak-Amerika legnagyobb vadmacskája, a jaguár, melyet a maják szent állatnak tartottak, a Yucatán-félszigeten él.
A déli esőerdők és vizes élőhelyek szintén hemzsegnek egzotikus állatokban és trópusi növényfajokban, ilyenek például a coatimundik, quetzalcoatl madarak, pumák, leguánok és még sok más.
Mexikóban több mint 700 hüllőfaj is megtalálható, ez a legtöbb, amit a világ bármely országában találunk.
14. Mexikó csaknem 7000 mérföldnyi partvonallal rendelkezik
Mexikó egyike azon kevés országoknak a Földön, amelyeknek több tengerpartja van, mint szárazföldi határa.
Attól függően, hogy Mexikóban hol tartózkodik, úszhat a Csendes-óceánban, a Karib-tengerben, a Mexikói-öbölben, a Cortez-tengerben (más néven a Kaliforniai-öbölben), a Campeche-öbölben és még sok-sok másban. Számos nagy tó is van, mint például a Chapala-tó és a Bacalar-lagúna, amelyet Mexikó Maldív-szigeteként ismernek.
15. Mexikóban található az egyik Blowholes a Földön, a La Bufadora
A mexikói Ensenada mellett fekszik La Bufadora, ami azt jelenti, hogy „a fúvólyuk”.
A Punta Banda-félszigeten található ez a természeti csoda, ami egy sziklaszirten látható, és egy olyan lyuk van benne, amely akár 30 méter magasan is vizet lövell a levegőbe az óceán fölé.
Ez egyike annak a maroknyi fúvólyuknak a világon, amely eléri ezt a magasságot. A többi a Hawaii-szigeteken található Halona Blowhole, az ausztráliai Kiama Blowhole és a Srí Lanka-i Hummanaya Blowhole.
16. Mexikóban van a világ legkisebb vulkánja
Mexikó ad otthont a Föld legkisebb vulkánjának, a Cuexcomate vulkánnak, amely 13 méter magas és a mexikói Puebla város mellett található.
Mexikóban egyébként 42 aktív vulkán van, valamint több ezer inaktív. Az ország a Tűzgyűrűn – a Föld szeizmikusan legaktívabb régióján – helyezkedik el. Itt található a Föld vulkánjainak 75%-a, és itt történik a földrengések 90%-a is.
Mexikó ad otthont egy nagyon ritka nyúl fajtának is, a vulkáni nyúlnak, amely az ország vulkánjai körül él.
Éredekesség még, hogy Mexikó legmagasabb csúcsa valójában egy inaktív rétegvulkán, a Pico de Orizaba, amely szintén Puebla államban található. Körülbelül 5 650 méterrel a tengerszint felett áll. A Pico de Orizaba Észak-Amerika harmadik legnagyobb vulkánja, és nagyon népszerű a hegymászók körében.
17. Mexikóban van a legtöbb Cenoté a Földön
Mexikó híres gyönyörű cenotéiról, amelyek alapvetően természetes édesvízi medencék.
A cenotékra vonatkozó meghatározás a „víznyelő”. Ez azt a folyamatot írja le, ahogyan a cenoték létrejöttek, mivel egykor minden cenotét természetes mészkőszikla zárt be, de idővel a szikla egy része erodálódott, és feltárta az alatta lévő cenoték vizét.
Mexikóban mintegy 6000 cenoté található, a legtöbb a Yucatán-félszigeten, és ezek a Föld legnagyobb víz alatti barlangrendszerének részeként kapcsolódnak egymáshoz.
A cenoték szent helyeknek számítottak a maja világban, az ősi nép édesvízforrásként is használta őket.
18. Mexikóban csak egy fegyverbolt van, amely Mexikóvárosban található
Valójában Mexikóban az egész országban csak egyetlen fegyverbolt van. Ez Mexikóvárosban található, és a mexikói hadsereg üzemelteti.
Bár Mexikó hírneve másra enged következtetni, Mexikó a világ legszigorúbb lőfegyvertörvényeivel és -szabályozásaival rendelkezik. Ahhoz, hogy Mexikóban fegyvert vásárolhassanak, a polgároknak háttérellenőrzésnek, ujjlenyomatvételnek, referenciák benyújtásának, fényképezésnek és egyéb lépéseknek kell alávetniük magukat. Miután mindezen követelményeknek eleget tettek, csak egy fegyvert és egy doboz töltényt vásárolhatnak.
19. A mexikóvárosi metróban vannak csak nőknek fenntartott kocsik
Ha összehasonlítjuk a városokat, Mexikóváros körülbelül olyan biztonságos, mint New York City – és New Yorkhoz hasonlóan a metrón is óvatosan kell közlekedni, különösen csúcsidőben, mivel magas a zsebtolvajlás és az apró lopások száma.
Annak érdekében, hogy a mexikóvárosi metró biztonságosabb legyen a nők számára, az első metrókocsik csak nőknek és gyerekeknek vannak fenntartva. Emellett a legtöbb tömegközlekedési buszokban is hasonlóan az első részek csak nők és gyerekek számára van fenntartva.
20. Mexikóból származik a csokoládé
Valójában az angol chocolate szó a nahuatl (azték nyelv) xocolatl szavából származik.
Az ősi mexikói civilizációk, köztük az olmékok, aztékok, toltékok és maják már több mint 3000 évvel ezelőtt is termesztették a kakaófát. Régóta ital formájában fogyasztották, de a kakaóbabot egyfajta fizetőeszközként is használták, gyakran többre értékelték, mint az aranyat.
Mexikó különböző részein még mindig lehet élvezni az olyan ősi ivócsokoládékat, mint az atole és a tascalate. Ott van a tejate is, amelyet „az istenek italának” neveznek, és egyike a legjobb oaxacai ételeknek és italoknak.
21. Mexikó a világ legnagyobb sörexportőre
Mexikó 2019-ben 4,2 milliárd dollár értékben exportált sört. Összehasonlításképpen a Heinekent gyártó Hollandia a világ második legnagyobb sörexportőre, csupán 2,1 milliárd dolláros forgalommal.
Mi a legkelendőbb sör Mexikóban?
A Corona, amely a világ öt legtöbbet fogyasztott sörének egyike, és több mint 150 országban kapható. Bár a Corona a legismertebb és legtöbbet fogyasztott mexikói sör, rengeteg más sör is van, amit érdemes kipróbálni: Dos Equis, Negra Modelo, Sol, Pacifico, Indio, Tecate, Victoria, Bohemia és Carta Blanca.
22. Mexikóban 59 kukoricafajta van
Valójában nincs még egy ország a világon, amely társadalmilag, gazdaságilag és kulturálisan annyira kötődne a kukoricához, mint Mexikó.
A kukorica évezredek óta a hagyományos mexikói konyha egyik legfontosabb alapélelmiszere és főzési alapanyaga. Az őshonos kukoricának 59 fajtája létezik, a piros és kék színtől a zöldig és a fehérig, amelyek mind ugyanabból a vadon élő fajtából, a teosinte-ből származnak. A sok fajta miatt több szó is létezik a kukoricára, bár a maiz a leggyakrabban használt.
A paradicsom is Mexikóból származik
A paradicsomot leginkább az olasz konyhához kötik, azonban először Mexikóban termett. Hernan Cortez spanyol felfedező állítólag 1519-ben hozta az első paradicsomnövényt Európába Mexikóból.
A paradicsomon kívül a legkedveltebb ételeink közül sokat Mexikó adta nekünk, többek között a kakaót (csokoládét), az avokádót, a cukkinit, a vaníliát, a különböző babfajtákat és a chilipaprika számos fajtáját.
23. A mexikói ételek UNESCO által elismertek
2010-ben az UNESCO a mexikói ételeket az „emberiség szellemi kulturális örökségének” nyilvánította. Ez a rangos kulináris elismerés, amelyet eddig csak Mexikó és Franciaország kapott, a mexikói alapanyagokat és a főzési eljárásokat emeli ki.
Mexikó nemzeti étele: Az egyik a mole (móló), a másik pedig a chile en nogada. A mexikói konyha bonyolult és szimbólumokkal teli, a mindennapos ételek a tortillák és tamalék. A tacót az egész országban fogyasztják, de a burrito csak az észak-mexikói városokban, például Monterreyben és Ciudad Juarezben gyakori, amelyet a burrito szülőhelyének tartanak.
Sok mexikói eszik bogarakat is: A rovarok jelentős részét képezik a mexikóiak étrendjének, különösen a chapulines (szöcskék), a gusanos (maguey férgek) és a chicatanas (szárnyas hangyák).
