Brazília neve hallatán sokaknak azonnal a szamba lüktető ritmusa és a karnevál színpompás forgataga jut eszébe. E dél-amerikai ország világhírű kulturális eseményei mély történelmi gyökerekkel rendelkeznek, és az afro-brazil örökség, valamint a nemzeti identitás szimbólumaivá váltak.
A szamba gyökerei és fejlődése
A brazil szamba tánc és zenei stílus gyökerei az afro-brazil közösségek ünnepi kultúrájába nyúlnak vissza. Már a 17. században kialakult Bahia tartomány Recôncavo régiójában a rabszolgák hagyományaira épülő samba de roda, amely egy körben táncolt, rögtönzött zene és táncforma volt. E vidékies szamba-hagyományt a 19–20. század fordulóján Bahia államból Rio de Janeiróba vándorló afro-brazil közösségek is magukkal hozták, ez döntő hatással volt a városi szamba kialakulására.
Magát a „szamba” szót már a 19. században használták Brazíliában a népszerű táncok jelölésére, idővel jelentése kiterjedt a „batuque-szerű” körtáncokra, a táncstílusra és végül magára az új zenei műfajra is. A szamba mint önálló modern zenei stílus az 1910-es években kezdett formát ölteni, 1917-ben rögzítették az első szambaszámot, a „Pelo Telefone” című dalt. A szamba hangszerelése és ritmikai világa az 1920-as évek végére nyerte el jellegzetes formáját, amikor Rio de Janeiro Estácio városrészében a muzsikusok gyorsabb, erőteljesebb, ütőhangszerekre épülő ütemeket honosítottak meg, megteremtve ezzel a mai értelemben vett szamba stílust. Az új irányzat terjedésében kulcsszerepet játszottak a közösségi alapon szerveződő szambaiskolák – amelyek egységesítették és továbbvitték a karneváli szamba hagyományát -, valamint a rádió, amelynek köszönhetően a szamba az 1930-as évekre már országszerte népszerűvé vált.
A szamba kulturális jelentősége
A szambát ma Brazília egyik legfontosabb kulturális jelenségei közé sorolják, és az ország egyik nemzeti szimbólumának tekintik. E zene és tánc értékét nemzetközi szinten is elismerték, az UNESCO 2005-ben a Bahia tartományból származó samba de roda hagyományát felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára. A szamba ugyanakkor hosszú utat járt be, mire a társadalom pereméről a nemzeti büszkeség rangjára emelkedett. Kezdetben a hatóságok gyanakvással tekintettek az afro-brazil közösségek által művelt szambára, a 20. század elején egy időre be is tiltották és üldözték ezt a „veszélyesnek” tartott zenét. Mégis, alig egy évszázad alatt a szamba az üldözött szubkultúrából a nemzet kulturális jelképévé nőtte ki magát. A felsőbb osztályok és a művészeti elit idővel magukévá tették a szambát, ami hozzájárult ahhoz, hogy a korábban lenézett városi népzene országosan megbecsült műfajjá váljon.
Napjainkban a nagyvárosok szambaiskolái nem csupán a karneváli felvonulások alkalmával aktivizálódnak, hanem egész évben működő kulturális és közösségi egyesületek. Egy hagyományos riói szambaiskola átlagosan több ezer tagot számlál, és a karneváli felkészülés részeként táncosokat, koreográfusokat, zenészeket, jelmeztervezőket, varrókat, díszletkészítőket foglalkoztatnak, a szamba így egyszerre kulturális örökség és a közösség számára gazdasági-társadalmi tényező is. A szamba pezsdítő ereje és közösségformáló szerepe a mai napig megmutatkozik a karneválok alkalmával szerte Brazíliában.
A brazil karnevál hagyománya
A karnevál Brazíliában is évszázados múltra tekint vissza. A portugál telepesek már az 1700-as években megtartották az első farsangi ünnepségeket, különösen Rio de Janeiróban, az európai Entrudo hagyományát követve. Az eredeti Entrudo mulatságokon a résztvevők illatos vízzel, liszttel és más tréfás kellékekkel dobálták egymást, felszabadult hangulatban búcsúztatva a húsvéti böjt előtti utolsó napokat. Brazíliában ehhez az európai alaphoz az évszázadok során az afrikai rabszolgák zenéje és táncai, valamint az őslakos indián kultúra hatásai is társultak. Így alakult ki a brazil karnevál egyedülálló, sokszínű formája, amelynek elmaradhatatlan elemei a szamba zene, a látványos jelmezek, az utcai tánc és a koreografált parádék.
A karnevál időszaka Brazíliában mára valódi nemzeti ünneppé nőtte ki magát, ilyenkor szinte az egész országban leáll a hétköznapi élet néhány napra. A nagyvárosok utcáit ellepik a zenés utcai mulatságok (a híres karneváli bloco-k), a bárok és klubok teltházzal működnek, és mindenhol hajnalig tartó tánc, zene és vigadalom köszönti a farsangot. A legismertebb események azonban kétségtelenül Rio de Janeiróban zajlanak, nem véletlenül emlegetik a riói karnevált a világ legismertebb és legnagyobb karneváljaként.
A Rio de Janeiro-i karnevál, a „világ legnagyobb show-ja”
A riói karnevál során a szamba táncosok káprázatos, tollakkal és flitterekkel díszített jelmezekben vonulnak fel a Sambadrome közönsége előtt. Ez a karnevál a világ legnagyobb és leghíresebb karneváli eseménye, a négynapos fesztivál idején naponta több mint kétmillió ünneplő lepi el az utcákat, és 2019-ben közel 7 millió fő vett részt a karneválon (köztük egymillió turista). Ezzel Rio karneválja Guinness-rekorder, mint a világ legnagyobb ilyen rendezvénye. A karnevál csúcspontját a szambaiskolák monumentális felvonulása jelenti, amelyet 1984 óta a speciálisan erre a célra épített Sambadrome Marquês de Sapucaí arénában rendeznek meg. Az Oscar Niemeyer tervezte Sambadrome lelátóin több tízezer néző foglalhat helyet, így a döntő parádék során a hangulat egyszerre emlékeztet stadionkoncertre és színházi előadásra. Nem véletlen, hogy a riói szamba-karnevál záró felvonását gyakran „a Föld legnagyobb show-jaként” emlegetik, hiszen pompájában és méreteiben is páratlan látványosság.
A riói karnevál lelkét a szambaiskolák közötti versengés adja. Ezek a közösségi egyesületek jellemzően a város egy-egy negyedét képviselik és hónapokon át készülnek a nagy megmérettetésre. Minden iskola kiválaszt egy témát (enredo), amely köré megalkotja saját karneváli műsorát. Ilyenkor megszületik az adott év témáját feldolgozó új szambadal, elkészülnek a pompás jelmezek és óriási díszletek, valamint a több száz fős tánckar betanulja a koreográfiát. A karnevál éjszakáin az iskolák egymás után vonulnak fel a Sambadrome mintegy 700 méteres parádés útvonalán, és produkcióikat pontozó zsűri értékeli számos szempont, pl.: a zene, a tánc, a látvány, a koreográfia és az összhatás alapján. A győzelem óriási presztízst jelent, a karnevál bajnokának járó cím elnyerése az adott szambaiskola számára az év csúcspontja és a legnagyobb elismerés.
Maguk a felvonulások is precízen szervezett keretek között zajlanak. A parádét hagyományosan egy látványos nyitó csoport, a Comissão de Frente vezeti fel, amely táncos-koreografált előadásával köszönti a közönséget. Ezt követik az iskola egyes alegységei, amelyek a választott téma különböző aspektusait mutatják be saját jelmezeikkel és koreográfiájukkal. Minden iskola felvonultat több jellegzetes csoportot és figurát, például az idős afro-brazil asszonyokból álló Ala das Baianas forgó szoknyás táncosait, a fergeteges ütemet diktáló, több tucat dobosból álló bateria zenekart, valamint az iskola zászlaját hordozó porta-bandeira és partnere, a mestre-sala elegáns párosát, akik bemutatják az iskola színeit a közönségnek. E tradicionális elemek évtizedek óta részét képezik a karneváli versenynek, és a zsűri is értékeli megjelenésüket, valamint összhangjukat a felvonulás egészével.
Egyéb nevezetes brazil karneválok
Salvador da Bahia karneválja: Brazília északkeleti nagyvárosának karneválja a riói után a legnépesebb. Salvador utcáin a szamba mellett az úgy nevezett axé zene szól, és a hangulatot a trio elétrico néven ismert óriás hangszórós kamionok felvonulása határozza meg. Ezek a mozgó színpadok órákon át járják a várost, rajtuk élőzene szól, a tömeg pedig együtt táncol a konvojjal, ezáltal létrehozva a sajátos, fesztiválszerű karneváli élményt.
Recife és Olinda karneválja (Pernambuco állam): Az ország északkeleti régiójában, Pernambuco állam fővárosában és a mellette fekvő Olinda városában szintén rendkívül egyedi karneváli hagyomány él. Itt a karnevált a helyi ritmusok uralják, a látványos, akrobatikus frevo táncot színes kis ernyőkkel járják, és Olinda utcáin hatalmas, mulatságos óriásbábuk is felvonulnak. Recife büszkélkedhet továbbá a világ legnagyobb karneváli utcabáljával: a híres Galo da Madrugada (“Hajnali kakas”) nevű szombat reggeli karneválnyitó felvonuláson évente több százezres tömeg vesz részt.
Brazíliában a szamba és a karnevál nem csupán turistalátványosság, hanem élő kulturális örökség. Minden évben, a karnevál hetében, a brazilok milliói, társadalmi hovatartozástól függetlenül együtt ünnepelnek és táncolnak, felelevenítve és újraalkotva azt a hagyományt, amely generációkon át öröklődött. A brazil szamba és karnevál így egyszerre nyújt felejthetetlen élményt és erősíti a közösségi összetartozást, méltán vívva ki helyét a világ legjelentősebb kulturális eseményei között.