Latin-Amerikában egészen más hangulatú és eredetű karácsonyi szokásokkal találkozhatunk, mint Európában. A legtöbb latin-amerikai országban a lakosság túlnyomó része katolikus, így a karácsony vallási és családi ünnep egyszerre, tele egyedi hagyományokkal, különleges ételekkel és színes folklórral.
Peru – Közös vacsora és különleges hagyományok
Peruban már december elején megkezdődik a készülődés: az utcákat és otthonokat színes fények és betlehemes jelenetek (spanyolul: nacimiento) díszítik, gyakran alpakkákkal és lámákkal az andoki hagyomány jegyében. A karácsony csúcspontja a szenteste, amikor a családok összegyűlnek egy közös ünnepi vacsorára. Ilyenkor hagyományosan sütőben sült pulyka (pavo al horno) vagy malacsült (lechón) kerül az asztalra, különféle salátákkal, desszertként pedig édes gyümölcskenyér, az úgynevezett panetón, amit forró csokoládéval fogyasztanak. Éjfélkor látványos tűzijáték fényében köszöntik egymást az emberek, ajándékokat adnak át, és sokan ellátogatnak az éjféli misére is (a híres „kakasmisére”, azaz Misa de Gallo-ra). A vallásos áhítat mellett a közösségi összefogás is fontos szerepet kap, sok városban jótékonysági rendezvényeken osztanak ajándékot és meleg ételt a rászorulóknak, hogy senki ne maradjon ki az ünnep öröméből. Érdekesség, hogy Peru hegyvidéki falvaiban karácsony napján tartják a Takanakuy nevű fesztivált, amelynek során a közösség tagjai zenés-táncos mulatság keretében, a szabályok betartásával, egyszerűen „lepofozzák” egymást. Ez a bizarr hagyomány arra szolgál, hogy az év közben felgyülemlett vitákat ökölcsapásokkal rendezzék, így az új évet mindenki megtisztult lélekkel, harag nélkül, békességben kezdhesse.
Argentína – Nyári piknik és családi asado
Az argentin karácsony is a déli félteke nyarára esik, ezért a hagyományos európai elemeket kreatívan alakították át. Például adventi koszorún gyertyát nem szokás gyújtani, hiszen a viasz a nagy melegben hamar megolvadna. Argentína lakossága nagyrészt európai származású, így az ünnepi szokások európai gyökerűek, ugyanakkor a legnagyobb ajándéknak magát a közös együttlétet tartják, az ajándékozás itt másodlagos, a lényeg, hogy a család végre együtt lehessen. Szenteste gyakran a szabadban ünnepelnek: sok család a kertben vagy akár a tengerparton piknikezik, grillezik. A hagyományos karácsonyi vacsora legtöbbször parázson sült húsokból áll (asado stílusban készített marha- vagy sertéshús kolbásszal), mellé különféle salátákat és természetesen egy jó argentin vörösbort kínálnak. Éjfélkor pezsgőbontás és gyakran tűzijáték kíséretében köszöntik az ünnepet. A fő édesség a pan dulce, azaz gyümölcsökkel dúsított, kuglóf méretű püspökkenyér, amely egy olasz eredetű karácsonyi kalács helyi változata. Sok helyen szokás ilyenkor kívánság-lampionokat vagy kis hőlégballonokat (globos) is útnak indítani a csillagos égre, ami varázslatos látványt nyújt az éjszakában.
Brazília – Vidám strandünneplés és különleges menü
Brazíliában a karácsony igazi trópusi fiesta, amelynek hangulata sok tekintetben hasonlít a szilveszterre. Itt nincs fagy és hóesés, ehelyett a brazilok lazán, vidáman, gyakran a tengerparton ünnepelnek, koncertekkel és utcai fesztiválokkal kísérve. A portugál gyarmati múlt miatt a karácsonyi tradíciók alapjai megegyeznek az európaival, de kapnak egy brazilos csavart. December 24-én éjfélkor kezdődik a karácsonyi vacsora, amikor a szűkebb-tágabb rokonság összegyűlik egy hatalmas családi lakomára. Ilyenkor a szokásos fogások mellett felszolgálnak egy különleges sült szárnyast is, amely a pulykához hasonló, ezt Brazíliában Chester-nek hívják. A Chester titka, hogy extra nagy mell- és combhússal rendelkező csirke, amelyet szigorúan ellenőrzött körülmények között nevelnek, így húsa rendkívül porhanyós. A brazil karácsonyi asztalról a desszert sem hiányozhat, közkedvelt csemege például a rabanada, a fahéjas-cukros sziruppal meglocsolt bundáskenyér, amely tulajdonképpen egy édes tejben áztatott és olajban kisütött baguette-szelet. Természetesen Brazíliában is jelen van a Télapó alakja (Papai Noel), aki az angolszász hagyományhoz hasonlóan 24-én éjjel „érkezik” ajándékokkal a gyerekek nagy örömére. Karácsony első napját sokan pihenéssel töltik, vagy épp a strandon sütkéreznek, hiszen a két ünnep között kezdődik a nyári vakáció időszaka is.
Kolumbia – Gyertyafényes kezdet és édes befejezés
Kolumbiában már december 7-én megkezdődik a karácsonyi időszak a Gyertyák Éjszakájával, spanyol nevén Día de las Velitas. Ezen a napon, mely nemzeti ünnep is, az emberek ezernyi gyertyát és mécsest gyújtanak az ablakokban, utcákon és a tereken Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának tiszteletére, ezzel jelezve, hogy közeleg a karácsony. Mivel a lakosság többsége mélyen vallásos, a karácsony erősen katolikus jellegű, a karácsonyfa alá minden otthonban jászol (betlehem) kerül, és december 16-tól kezdve kilenc napon át tartanak közös imádságokat, az úgynevezett karácsonyi novénákat. Ez a kilencnapos lelki készülődés egyben remek alkalom a rokonok és barátok mindennapos találkozására is, gyakoriak az ünnepi összejövetelek, játékok és zenés estek, melyeket aguinaldo néven emlegetnek. Természetesen Kolumbiában is fontos a szentesti vacsora, amelyre a tágabb család összegyűlik. A hagyományos fogások között első helyen állnak a bő olajban kisütött tésztagolyók, a buñuelos, valamint a fahéjjal ízesített krémes tejpuding, a natilla, de gyakran készül ilyenkor hojuelas (laposra nyújtott, ropogósra sütött édes tésztalap) és arroz con leche (tejberizs) is. A karácsonyi ételeket forró csokoládéval szokás kísérni. Az ajándékok átadására általában az éjféli mise után, még szenteste kerül sor, hogy karácsony első napját már mindenki a megajándékozott szerettei körében tölthesse.
Ecuador – Betlehemes körmenet és közös lakoma
Ecuadorban a karácsony a hit és a hagyományok színes elegye. A december 16-tól 24-ig tartó kilencnapos imasorozat, a Novena de Aguinaldos itt is a karácsony fontos része: a családok, szomszédok vagy akár munkahelyi közösségek esténként összegyűlnek imádkozni és karácsonyi énekeket énekelni, felidézve Mária várandósságának kilenc hónapját. Ezek a vallási alkalmak gyakran társas összejövetellé alakulnak, ahol házi készítésű likőröket (például a tojáslikőrszerű rompope-t) kortyolgatnak és olyan édességeket kínálnak, mint a buñuelo fánkgolyó vagy a likőrrel töltött cukorka, a mistela. December 24-én, azaz szenteste rendezik meg sokfelé a látványos Pase del Niño felvonulást. Ilyenkor a hívők egy feldíszített Kisjézus-szobrot visznek végig a város utcáin, amit élő szereplős betlehemes menet kísér: Mária és József alakjai, a három királyok, hagyományos jelmezekbe öltözött táncosok és zenészek csatlakoznak a menethez. Ecuador-szerte Cuenca városában a leghíresebb ez a parádé, de szinte minden településnek megvan a maga kisebb változata. Este az emberek ünnepi misére vonulnak, a templomokban csak éjfélkor helyezik a jászolba a Kis Jézust, jelképezve születésének pillanatát. Éjfél után kezdődik a karácsonyi vacsora, amikor a családok és vendégeik asztalhoz ülnek. Az ecuadori hagyományos menü hasonló az európaihoz, gyakran pulykasült vagy egészben sült malac a főfogás, amit előre megrendelnek. A kiadós lakomát édes finomságok követik, például a fent említett buñuelos és mistelas. Az ajándékokat Ecuadorban is többnyire szenteste adják át egymásnak a családtagok, míg december 25-e inkább a pihenésé és a templomi hálaadó miséé, hasonlóan más latin-amerikai országokhoz.
Mexikó – Las Posadas és csillagpiñata
Mexikóban a karácsonyi előkészületek csúcspontja a december 16-tól 24-ig tartó Las Posadas ünnepségsorozat, amely kilenc egymást követő estén meséli újra József és Mária történetét, ahogy Betlehembe érve szállást keresnek. Ilyenkor a szomszédság vagy a családok közössége gyertyás énekléssel vonul házról házra: minden este másik házigazda fogadja be a “zarándokokat”, ahol közös imádkozás és kisebb lakoma zárja az estét. A piñata törése a mexikói gyerekek kedvenc posada-hagyománya: a csillag alakú, hét hegyes csúccsal rendelkező, papírmaséból készült piñatát megtöltik édességekkel és apró ajándékokkal, majd a gyerekek bekötött szemmel egy bottal addig ütögetik, míg össze nem törik és kihullanak belőle a finomságok. A piñata hét csúcsa a katolikus tanítás szerint a hét főbűnt jelképezi, a bekötött szemű játékos pedig a hit erejét, amellyel legyőzi a bűnöket, a jutalom pedig az égből hulló édesség. A szenteste Mexikóban is a családé: éjfélkor sokan részt vesznek az éjféli misén, majd ezt követi az ünnepi vacsora és az ajándékozás. A karácsonyi menü vidékenként változik, de az egyik kihagyhatatlan fogás a bacalao, vagyis a sózott tőkehalból készült egytálétel. A Bacalao a la Mexicana paradicsommal, chilivel, hagymával, krumplival és olajbogyóval készül, és történelmi okokból vált hagyományossá: a hűtés feltalálása előtt a halat sózással tartósították, és ez a szokás a mai napig fennmaradt az ünnepi konyhában. Természetesen nem maradhat el a forró gyümölcsös puncs (ponche navideño) sem, amellyel a hűvösebb decemberi estéken átmelegszik a vendégsereg. Mexikóban a gyerekek egy része nem karácsonykor, hanem január 6-án, vízkeresztkor kap ajándékot a Háromkirályoktól, addigra a karácsonyfát is feldíszítik cukorkával és játékkal teli cipőcskékkel, hogy a királyok megajándékozhassák a kicsiket.
Costa Rica – Éjféli mise és tamales a családi asztalon
Costa Rica Közép-Amerika egyik legbékésebb országa, ahol a karácsony bensőséges, családi ünnep. A szenteste csúcspontja itt is a hagyományos éjféli mise, melyet spanyolul Misa de Gallo-nak, azaz kakasmisének neveznek. A hívők a legszebb ünnepi öltözékükben mennek templomba, hogy részt vegyenek ezen a misén. Miután éjfélkor véget ér a szertartás, otthon kezdetét veszi a karácsonyi vacsora, amelynek elmaradhatatlan fogása a tamales. A tamales készítése igazi karácsonyi tradíció Costa Ricában. Ez a kukoricalisztből gyúrt tészta különféle fűszerezésű húsos-zöldséges tölteléket kap, majd banánlevélbe csomagolva hosszasan párolják egy edényben. Minden családnak megvan a saját féltett tamales-receptje, és az ünnep előtti napokban gyakran össze is gyűlnek a rokonok és szomszédok, hogy közösen készítsenek el több tucat tamalest. Ezekből jut a karácsonyi asztalra, és ajándékként is szívesen adnak belőle egymásnak. A tamales mellett sokszor készül még pulykasült vagy sonka is, de a húsételekhez is kínálnak tamalest köretként. Az édesszájúak örömére pedig ott a rompope (vaníliás tojáslikőr) vagy az ajos de dulce nevű melaszkaramella, amit az ünnepi időszakban minden piacon árulnak. Karácsony napját az itt élők is pihenéssel és hálaadással töltik, ilyenkor gyakran rendeznek vidám utcai fesztiválokat, és a két ünnep között startol a híres zapotei karnevál és rodeó is San Joséban, amely szintén az év végi ünnepkör része.
A latin-amerikai karácsony szíve
Latin-Amerika változatos országai mind sajátos színekkel gazdagítják a karácsonyi ünnepkört, de a lényeg mindenhol ugyanaz. Akár az Andok havas hegyei között, akár a karibi tengerparton gyúlnak fel az ünnepi fények, a szeretet, az összetartozás és a béke üzenete közös nevezőként van jelen. A legtöbb latin-amerikai család számára a karácsony a hit megéléséről és a családi kötelék megerősítéséről szól. Minden ország hozzátette a maga hagyományait, legyen az a fényárban úszó betlehem, a piñata széttörése, a tűzijáték, a közös éneklés vagy éppen egy különleges étel elkészítése.