A halottak napjának eredete Mexikóban

A halottak napja az elhunytakra való emlékezést hangsúlyozza és egyben az élet folytonosságának ünneplésének időszaka.  Az élet folytonosságának elismerése Mexikóban az ország legrébebbi civilizációihoz, többek között az olmékokhoz, a zapotecekhez, a majákhoz és a purépechákhoz nyúlik vissza.  Az aztékok is ünnepelték a halottak napját, bár a jelenlegi naptár szerint korábban – augusztusban.

Amikor valaki meghalt, egy “petate”-ben (egyfajta szőtt szőnyeg) temették el. A hozzátartozókat egy társaságba gyűjtötték össze, hogy elkísérjék őket a “Mictlan”-ba (az örök nyugalom helye) vezető útjukon. E hagyomány a spanyolok által hozott katolikus szertartások és az aztékok halottak napjának  összeolvadásából jött létre.

Az őslakosok a halottak napját a keresztény naptárhoz igazították, amely egybeesett Mexikó fő élelmiszernövényének, a kukoricának az aratásával.

A halál kultusza az itt élő emberek kultúrájának egyik alapeleme volt, mely jól láthatóan testesül meg ebben az ünnepségben.  A halál azonban, ezen az ünnepen az ünneplés okává válik, mivel a hiány helyett az élő ” jelenlétet” ünneplik.

Día de los Muertos – Halottak napja

Mexikó egyik legfontosabb vallási ünnepét Mindenszentek napján, november 1-én és november 2-án ünneplik.

Hagyományosan november 1-én az elhunyt gyermekek, november 2-án pedig az elhunyt felnőttek előtt tisztelegnek.  A halottak napját Mexikó-szerte szenvedélyesen ünneplik, a nagy és a kisebb vidéki városokban egyaránt.

A helyi ünnepségek és hagyományok helyenként változnak, bár az ünnepi időszakban az ofrendák (oltárok) állnak az ünnepségek középpontjában.  Nagy és díszes felvonulást tartanak a belvárosokban, egyes helyeken pedig vallási körmeneteket rendeznek. 

Bár az október 31-i Halloween és a november 1-én, valamint 2-án tartott Día de los Muertos szigorúan véve két különálló esemény, az utóbbi időben a két ünnep dátuma összeolvadt egymással. Ebből is láthatjuk, hogy Mexikó mennyire ügyesen asszimilálja az idegen szokásokat anélkül, hogy elveszítené saját identitását.

La Ofrenda: az emlékezés oltára

A helyi családok napokkal, hetekkel, vagy akár egy egész évre előre megtervezik a halottak napi ünnepségeket.  Az emlékezés rituáléjának középpontjában az áll, hogy a családok ofrendákat (az elhunytaknak szánt felajánlásokat tartalmazó oltárokat) készítenek. Ezeket otthonaikban vagy közterületeken, például parkokban/tereken, illetve a helyi temetőkben állítják fel.

Ezek a színes oltárok egyben művészeti alkotások is, melyek az elhunyt családtagok iránti szeretet személyes kifejezései: Az emlékezést és a megélt évek ünneplését szolgálják.

Az ofrendak általában többszintűek: a legfelső szinten az elhunytról készült kép vagy képek, valamint vallási szobrok vagy szimbólumok találhatók (különösen a Guadalupe-szűzhoz kapcsolódók). A második szinten az ofrendak található: Az elhunyt gyermekek számára általában játékokat, az elhunyt felnőttek számára pedig tequilát, mezcalt vagy atole-t kínálnak.  A személyes díszek, valamint az elhunyt kedvenc ételei és édességei szintén itt találhatók. A harmadik szintre égő gyertyák kerülnek, egyesek mosdótálat és törölközőt is elhelyeznek ide, hogy az elhunytak szellemei felfrissülhessenek, amikor az oltárhoz érkeznek.

Minden oltáron megtalálhatóak a calaverák (cukorból készült, díszített kandírozott koponyák), valamint az élénk narancssárga körömvirágok, amelyeket a köznyelvben flor de muerto (“a halottak virága”) néven emlegetnek. Ezek Mexikó-szerte a halottak napjának ikonikus szimbólumai.

Az ünnepi időszak alatt a családok hagyományosan felkeresik a helyi temetőket, ahol szeretteiket eltemették. A sírokat megtisztítják és feldíszítik,  az otthoni oltárhoz hasonló felajánlásokat helyeznek el rajtuk.

Pan de Muerto és forró csokoládé: A halottak napjának hagyományos étele

Az évszak egyik kulináris csúcspontja a Pan de Muerto, vagyis a “Holtak kenyere”, amely egy félédes, cukorral borított, tojásból készült, természetes citrusfélék ízével átitatott kenyér. Hagyományosan fahéjjal kevert forró csokoládéval fogyasztják, amely tökéletes párosítás a novemberi estéken.

               

Catrinák: a halottak napi ünnepségek művészi szimbóluma

A La Calavera Catrina, “Az elegáns koponya” alapjául szolgáló figurát José Guadalupe Posada mexikói metszőművész alkotta meg. Az eredeti Catrina a “La Calavera Garbancera” címet viselte: egy cinkből készült művészi metszet formájában. 1910 körül politikai szatírának szánta, hogy kigúnyolja a mexikóiak egy bizonyos társadalmi osztályát, akiket a művész európai-arisztokratikus törekvésekkel rendelkezőnek ábrázolt. A Catrina archetipikus, grandiózus, tollas kalapja ezért olyan stílusú, amely a korabeli Európában nagyon divatosnak számított.

 

Oaxaca

Oaxaca történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Ez a csodálatos hely egész Mexikó egyik leggazdagabb és legerősebb kultúrájának ad otthont, ahol a mexikói őslakosok múltja még ma is jelen van. A régió több, mint 500 városának helyi temetőiben különös szenvedéllyel tartják meg a halottak napját.

Mexikó-szerte a közösségek, saját értelmezésük és hagyományaik szerint ünneplik a Halottak napját. Bárhol is tartózkodik Mexikóban az évnek ebben az időszakában, lehetősége lesz megtapasztalni az egyik legszínesebb, legmeghatóbb és leghangulatosabb ünnepet, amit ez a csodálatos ország kínál.

A halottak napja olyan ünnep, amely bizonyos varázslatot gyakorol a külföldről érkező látogatókra. Hamarosan meghirdetésre kerülő 2023-as október végi mexikói körutazásunkon Ön is részese lehet ennek a varázslatnak. Utunk alatt számos természeti csodát, történelmi helyet fedezhetünk fel, többek között Oaxaca városát is. Az ünnepi hangulat ilyenkor egész Mexikót végig kíséri, így a készülődésektől elkezdve az ünnepi felvonulásokon át, több részletbe is betekintést nyerhet, aki velünk tart ebben a különleges időpontban!