Mexikó nemcsak gyönyörű karibi tengerpartjairól, barátságos embereiről és ízletes ételeiről híres, a történelem iránt érdeklődőknek szintén számos érdekes látnivalót tartogat. A fejlett maja civilizációnak többek között Mexikó adott otthont, így az országban számos titokzatos ősi város romjai találhatóak meg. Ha szeretnénk többet megtudni a maják lenyűgöző kultúrájáról, érdemes felkeresni ezen csodás régészeti lelőhelyeket, melyek közül mi most összeszedtük 8 kedvencünket.
Kik voltak a maják?
A maják a mexikói Yucatán, Quintana Roo, Tabasco, Campeche és Chiapas államok területén, valamint Guatemala, Belize, Honduras és El Salvador egyes részein éltek. A maják világa számos városállamból állt, melyek közül egyes városállamok erősebbek voltak, mint mások. Nagyvárosaik többsége körülbelül i. e. 300-tól i. sz. 900-ig virágzott. Főképp mezőgazdasággal foglalkoztak, olyan növényeket termesztettek, mint a kukorica és a bab.
A maják több mint 150 istent imádtak, egy-egy isten uralkodott minden az életükkel kapcsolatos fontos tényező felett, legfontosabb istenségeik közé tartozott az eső istene, a mezőgazdaság istene és a halál istene is. Hittek abban, hogy az istenek akarata és cselekedetei kiolvashatók a csillagokból, a holdból és a bolygókból, ennek köszönhetően a maják kitűnő csillagászok voltak. Számos fontos épületüket is a csillagászat szem előtt tartásával építették.
Mexikóban mintegy 200 különböző ősi maja helyszín található, bár ezek egy részének feltárása még folyamatban van. Számos maja romot találhatunk azonban, melyek a nagyközönség előtt is nyitva állnak, ezek közül néhány különösen kiemelkedik. Lássuk Mexikó 8 legjobb maja régészeti lelőhelyét!
Chichen Itza
Mexikó egyik legnagyobb maja városa, Chichen Itza mintegy hat négyzetkilométeren terül el, és egykor több száz épületnek, valamint kb. 50.000 lakosnak adott otthont. Bár a 6. században alapították, a puuc stílusban épült maja város Kr. u. 900-1300 között virágzott. Fontos politikai és gazdasági központ volt, és végül nagyhatalmú regionális fővárossá vált. A város neve egyébként azt jelenti, hogy „Itza kútjának torkolatánál”, ami a komplexumban található földalatti folyókra és két cenotéra utal.
Az UNESCO Világörökség részét képező Chichen Itza valószínűleg a leglátogatottabb maja romváros Mexikóban, ami nem csoda, hiszen kétségtelenül a maja romok egyik legjobban megőrzött példája, amit 2007-ben a Világ Hét Új Csodája közé is választottak.
Chichen Itza legimpozánsabb épülete a Kukulkán kígyóisten tiszteletére emelt piramistemplom, amelyet a spanyol hódítók El Castillonak neveztek el. A 23 m magas templomot Quetzalcoatl, a toltékok királya emeltette 987 körül csillagászati célokból, valamint áldozati szertartások bemutatására. A napéjegyenlőségek idején a lenyugvó nap kígyótestre emlékeztető árnyékokat vet a piramis lépcsőin, ezért ilyenkor még inkább látogatott helyszínné válik a romváros. Az El Castillo négyzet alapú piramisként épült, 4 oldala a 4 égtáj irányába néz. Mindegyik oldalon 91 lépcső van, de a koronázó emelvényt is beleszámolva összesen 365 lépcsőfokot találhatunk – ez pontosan megegyezik a naptári év napjainak számával! Az El Castillo piramison kívül a legfontosabb látnivalók közé tartozik még a labdapálya, a Harcosok temploma és a város közelében található cenoték.
Uxmal
Az Uxmalban található maja romok talán a legvonzóbbak közé tartoznak, még úgy is, hogy az UNESCO Világörökség részét képező területet sokkal kevesebb látogató keresi fel, mint a többi mexikói maja romot. A Meridától mindössze egy órányi autóútra fekvő Uxmal lenyűgöző, 1,5 négyzetkilométernyi területet foglal el, melyen gyönyörű, részletesen kidolgozott maja épületeket láthatunk.
Fénykorában Uxmal volt az egyik leghíresebb maja város, ekkor körülbelül 20 000 lakos élt itt. Fontos vallási központként, valamint az egész régió gazdasági és politikai központjaként szolgált. A város neve azt jelenti, hogy „háromszor épült”, utalva Uxmal 7. és 9. század közötti fejlődésére.
Az ősi időkben a maja főpapok szertartásokat végeztek és áldozatokat mutattak be az Uxmalban található vallási építmények tetején – több száz lépcsőfokkal a föld felett. A maja papok egyben asztrológusok is voltak, Uxmal építése és tervezése során figyelemmel követték a hold és a csillagok ciklusait is. A vallási szertartások így gyakran egybeestek olyan természeti jelenségekkel, mint a napfogyatkozás.
A város legfontosabb nevezetességei közé tartozik a Mágus piramisa, melyet a legenda szerint egy varázstörpe épített. A 35 méter magas épület a sima, íves puuc-dizájn jól megőrzött példája. A Mágus piramisára nem lehet felmászni, némelyik másik épületre viszont igen: a Nagy Piramis tetejéről például lenyűgöző kilátás nyílik a környékre. További nevezeteségek közé tartozik a Zárdanegyed és a Kormányzói Palota, amely gyönyörű maja geometrikus művészetet mutat be; valamint a Labdapálya, ahol a maják a hagyományos tlachtli játékot játszották.
Tulum
Chichen Itzától mindössze néhány órányira található Tulum ikonikus, fallal körülvett városa, amely a gyönyörű homokos tengerparton található. A tengerre néző sziklára épült romokból csodás kilátás nyílik a türkizkék tenger hullámaira. (Érdekesség, hogy Tulum az egyetlen maja város, amely a tengerparton épült és egyike azon kevésnek, melyeket fallal vettek körül.)
Tulum a 11. és 16. század között a maják egyik legfontosabb kereskedelmi és vallási központja volt. A város hatalmas kereskedelmi állomásként szolgált, itt cserélték ki áruikat a közeli közösségek a távolabb élő közép-amerikai népekkel: türkizzel, jádéval, gyapottal, élelmiszerrel, rézharangokkal, baltákkal és csokoládéval kereskedtek.
Tulum egyik legkedveltebb helyszíne a Freskók temploma, ahol megcsodálhatjuk az ezeréves freskókat, melyekből bepillantást nyerhetünk a maják életébe. Ezek a festmények a maja világ legjobban megőrzött falfestményei közé tartoznak. Szintén érdekes látnivaló Tulum fő piramisa, az El Castillo, ami a maják idején egy világítótorony volt – ez vezette át biztonságosan az éjszaka érkező hajókat a part menti korallzátonyokon. Tulum érdekességei közé tartozik, hogy a romok között méretes leguánok kóborolnak szabadon, valamint a régészeti lelőhely a búvárkodásra alkalmas cenotéiról is ismert.
Coba
Mexikó keleti partján, Quintana Roo államban, Tulumtól mindössze 40 km-re található Coba maja városa. Kr. u. 100-ban alapították, épületeinek többsége peten stílusú. Coba nevének jelentése „szél által felkavart vizek”, ez utalás a város négy természetes tavára (a természetes tavak egyébként ritka jelenségnek számítanak a Yucatán-félszigeten). Fénykorának idején a város 80 négyzetkilométeren terült el, 50 000 embernek adott otthont és több mint 6500 templommal rendelkezett.
Coba jelentős mezőgazdasági és kereskedelmi központ is volt köszönhetően hatalmas úthálózatának, amelyről úgy tartják, hogy az egyik legrégebbi és legnagyobb az egész maja világban. Az egyik felfedezett út 100 km hosszú volt (Coba és a Chichen-Itza melletti Yaxuna között húzódott), ami lehetővé tette az áruk nagy távolságokra történő szállítását.
Bár a régészek úgy vélik, hogy egy napon ez lehet az egyik legnagyobb maja ásatás, jelenleg még nagyrészt érintetlen, ami tovább növeli a helyszín rejtélyességét és vonzerejét. Ahhoz, hogy igazán értékelni tudjuk a természeti látványt, amelyet Coba jelent, célszerű 120 kőlépcső segítségével felmászni Nohoch Mul, a félsziget legmagasabb piramisának tetejére és elnézni a dzsungel borította romok fölött.
A templomok mellett Coba két jól megőrzött labdapályával is rendelkezik. Emellett a legérdekesebb látnivalók közé tartoznak a Cobában található sztélék, azaz a maja nép életét és korát ábrázoló vésetek és szobrok. A sztélék alapján a kutatók úgy vélik, más maja helyszínekkel ellentétben Cobában főleg nők voltak az uralkodók.
Csakúgy mint Tulumban és Chichen Itzában, Coba közelében szintén megtalálható néhány kitűnő édesvízi cenote is, ahol úszni lehet.
Palenque
A Chiapas államban található, buja erdőkkel, valamint lenyűgöző vízesésekkel körülvett Palenque i. e. 226-ból származik, és 1400 épületet számlál. Palenque, mely fénykorát Kr. u. 500 és 700 között érte el, kiváló példája a korai maja civilizáció fenséges városainak.
Palenque hihetetlenül jó állapotban maradt fenn, mivel sűrű dzsungel veszi körül, így a fosztogatók nagyrészt érintetlenül hagyták. A város kevesebb mint 10%-át tárták fel eddig, de a régészeti leletek azt mutatják, hogy habár mindössze 6220 fő lakta, a város a maják fontos belföldi kereskedelmi és politikai központja volt, sőt egyes szakértők szerint ugyanolyan fontossággal bírt, mint Chichen Itza.
Palenque talán a legtöbbet tanulmányozott és dokumentált maja régészeti romváros, mely ma az UNESCO világörökség részét képezi. A város legnevezetesebb épülete a Feliratok Temploma, amelyet Pakal király első fia építtetett. Az itt található hieroglifák és feliratok a város történetének több mint 180 évéről adnak feljegyzéseket. Ezeknek köszönhetően a régészek elveszett maja történeteket és új történelmi tényeket tártak fel. A történelmi információk mellett a templom Pakal király sírjának is otthont ad, ide a magánszemélyek azonban csak külön engedéllyel léphetnek be, mivel a sírkamrában olyan magas a páratartalom, hogy a falakról csöpög a víz.
A lenyűgöző természeti környezet szintén fokozza a Palenque-i épületek egyedülálló hangulatát. Ha a környéken jár, mindenképpen érdemes ellátogatni a közeli Misol-Ha vízeséshez és az Agua Azul vízeséssorozathoz is.
Calakmul
Cobához és Palenque-hez hasonlóan Calakmul ősi városa is egy sűrű dzsungel távoli magányában fekszik. Calakmul az egyik legnagyobb és legerősebb maja település volt, és a Kígyó Királysága néven volt ismert. Kr. e. 500 és Kr. u. 900 között 50 000 lakos élt itt. A város mintegy 70 négyzetkilométeres területén a régészek 6700 peten stílusú építményt, összetett vízvezeték-rendszereket, nagy oltárokat és számos kőutat fedeztek fel. Hatalmából adódóan a város gyakori konfliktusban állt a mai Guatemalában található Tikal városával és annak szövetségeseivel. (Calakmul mindössze 35 km-re fekszik a guatemalai határtól.)
Amellett, hogy Calakmul az UNESCO Világörökség része, egy szintén az UNESCO által védett dzsungel, a Tierras Bajas trópusi erdei veszik körül. Gyakran láthatunk itt tukánokat, üvöltő- és pókmajmokat, sőt, akár még jaguárt is megpillanthatunk.
A Calakmul név azt jelenti: „a két szomszédos piramis városa”. A régészeti lelőhely legmagasabb, 45 méter magas piramisának, a Nagy Piramisnak a tetejére fel is mászhatunk, innen a dzsungel lombkoronája fölé nyíló kilátás igazán lenyűgöző.
Ek Balam
Ek Balam 1980-as években felfedezett romjai nem olyan ismertek, mint Chichen Itza, így kevésbé zsúfoltak és nyugodtan felfedezhetők. Cobához, Calakmulhoz és Uxmalhoz hasonlóan itt is fel lehet mászni néhány ősi építményre.
A maják Kr. e. 600 és Kr. u. 1600 között éltek Ek Balam városában. Bár a terület 15 négyzetkilométeren terül el, jelen pillanatban még csak a fallal körülvett városközpontot tárták fel, ez látogatható ma. Ek Balam mintegy 45 építményét két 2 méter magas és 3 méter széles koncentrikus fal veszi körül. Fénykorában (i. sz. 700 és 900 között) 18 000 lakosú, hatalmas város volt, amely a Yucatán-félsziget északi részét uralta.
Az Ek Balam név valójában azt jelenti, hogy „Fekete jaguár”, ami a hatalom és a bátorság maja szimbóluma. (A jaguárok Ek Balam faragványain és falfestményein szintén visszatérő motívumként szerepelnek.) A helyszínen számos templom található, ami megerősíti a város vallási központként betöltött szerepét. Emellett Ek Balamban találhatunk két hatalmas palotát és az Akropolisz piramist is. Az Akropolisz, vagy más néven La Torre (A torony) 31 méter magas, 160 méter hosszú és 70 méter széles. A tetejére 106 lépcsőfok vezet, innen a sűrű dzsungel lombkoronája fölött elnézve tiszta időben akár Coba és Chichen Itza is látható! Ebben a piramisban található Ukit Kan Lek Tok király sírja is, aki Ek Balam első ismert királya volt.
Ek Balamban jó állapotban lévő maja szobrokat is találhatunk, melyek jaguárokat és szárnyas harcosokat ábrázolnak. Ha itt járunk, megmártózhatunk a közeli X’Canche gyönyörű kristálykék vizében is, amely egyike a régió számos lenyűgöző cenotéjének.
Edzna
A Campeche régió egyik legnépszerűbb maja régészeti lelőhelye Edzna. Edzna maja nyelven azt jelenti, hogy „az Itzák háza”, ami sokakat arra enged következtetni, hogy ez a város volt az Itza nép eredeti otthona – mielőtt továbbálltak volna, hogy megalapítsák az ikonikus Chichen Itzát.
Sok maja lelőhellyel ellentétben ez a hely i. e. 600-tól egészen a Kr. u. 15. századig lakott volt. A város fénykorában, i. sz. 200 körül több mint 17 négyzetkilométert foglalt el hatalmas, lépcsőzetes építményeivel.
Legnagyobb látványossága az Ötemeletes Piramis, mely épület szolgált az uralkodók és a vallási vezetők fő lakóhelyéül.
Mindenképpen kihagyhatatlan látnivaló a Maszkok temploma is, amely nyugati és keleti végében két hatalmas stukkómaszkot találunk: az egyiket a Napkelet, a másikat a Napnyugta Istenének tiszteletére emelték. A látogatók még mindig láthatják az élénk vörös és kék színt, amellyel egykor festették őket.
Ha Ön is szeretné élőben megcsodálni a maják hagyatékát, tekintse meg aktuális ajánlatainkat ide kattintva!
