Puebla Mexikó egyik történelmi városa, amely gazdag kulturális örökségéről és lenyűgöző koloniális építészetéről ismert. Az ország azonos nevű szövetségi államának fővárosaként gazdasági és közigazgatási központként is jelentős szerepet tölt be, 2,6 milliós lakosságával ráadásul az ország negyedik legnagyobb metropolisza. A vulkánokkal övezett völgyben fekvő Puebla hangulatos, UNESCO által védett belvárosa a régi spanyol gyarmati idők és a modern Mexikó különleges elegyét kínálja a látogatóknak.
Földrajzi fekvése és környezete
Puebla Közép-Mexikóban, Mexikóvárostól mintegy 100 km-re délkeletre fekszik, egy magasföldi medencében. A város tengerszint feletti magassága átlagosan 2100 méter körüli, és nagyrészt sík területen helyezkedik el egy vulkánok övezte völgyben. Nyugati látképét a közeli Popocatépetl és az Iztaccíhuatl nevű vulkán hófödte csúcsai uralják, míg kelet felől a La Malinche vulkán kúpja magasodik a horizonton. Magas fekvésnek köszönhetően Puebla éghajlata egész évben enyhe, a nyarak mérsékelten melegek, a telek hűvösek, a csapadék pedig szinte kizárólag a nyári hónapokban hullik, a téli időszak többnyire száraz.
A város történelme
A Puebla-völgy már az ősi időkben lakott volt, de az itteni indián települések nem maradtak fent a spanyol hódítás idejéig. A mai várost a spanyolok alapították 1531-ben, mégpedig tudatosan egy teljesen új városként, nem egy meghódított indián település romjain. A hagyomány szerint Julián Garcés püspök egy látomás hatására jelölte ki Puebla helyét, 1531-ben álmában angyalok mutattak neki egy folyó menti völgyet, ahol az új spanyol telepesvárost felépíthetik. Az alapítást hivatalosan 1531. szeptember 29-én ismerték el, 1532 márciusában pedig a település a Puebla de los Ángeles („Angyalok Városa”) nevet kapta Portugáliai Izabella spanyol királynétól. A város stratégiai fekvésének köszönhetően gyorsan fejlődött – félúton feküdt a gyarmati főváros, Mexikóváros és a keleti Veracruz kikötője között, így történhetett, hogy a 16–18. században Puebla Új-Spanyolország második legjelentősebb városává vált. Fontos kereskedelmi, egyházi és kulturális központ volt, számos kolostorral és iskolával gazdagítva a gyarmat életét.
A 19. század viharos eseményei közül Puebla neve egy világszerte ismert ütközettel is összefonódott. 1862. május 5-én a pueblai csatában Ignacio Zaragoza tábornok vezetésével a mexikóiak legyőzték a francia intervenciós sereget, megakadályozva ezzel a főváros megszállását. A győzelem emlékére a települést később hivatalosan Heróica Puebla de Zaragoza névre keresztelték, és május 5., azaz a Cinco de Mayo ünnepe azóta is jeles nap. Puebla a 20. század elején is színtere volt egy fontos történelmi eseménynek, 1910. november 18-án itt dördültek el a mexikói forradalom első lövései, amikor Porfirio Díaz diktatúrájának rendőrei rajtaütöttek a pueblai Serdán testvérek házán – az épület ma múzeumként látogatható.
Turisztikai jelentősége és látnivalói
Puebla történelmi belvárosa 1987 óta az UNESCO Világörökség része, amit lenyűgözően megőrzött koloniális építészeti örökségével érdemelt ki. A gondosan restaurált központban több mint 2600 műemlék épület található, ezzel Puebla büszkélkedhet a legtöbb történelmi építménnyel az egész amerikai kontinensen. Paloták, kolostorok és díszes kúriák sora látható itt: a főtéren emelkedik például Puebla monumentális katedrálisa, a régi érseki palota impozáns épülete, valamint számtalan egykori nemesi ház is. Sokuk homlokzatát gyönyörű, színes mázas kerámiacsempék, úgynevezett talavera csempék borítják, ez a spanyol és bennszülött művészeti hatások sajátos ötvöződését mutatja, amely a pueblai barokk építészet egyik jellegzetessége.
A Catedral Basílica de Puebla, azaz a székesegyház építését a 16. század közepén kezdték, és 1649-ben szentelték fel. Kéttornyú homlokzata uralja a főteret, harangtornyai a legmagasabbak közé tartoznak Mexikóban. A katedrális belső terei is lenyűgözőek, főoltárát carrarai márványból faragták, gazdagon díszített mellékkápolnáiban pedig számos műalkotás, például aranyozott faszobrok, oltárképek láthatók. Nem messze a főtértől található a Santo Domingo templom híres Rózsafüzér-kápolnája, amely aranyozott stukkóival és pazar díszítésével a mexikói barokk építészet kiemelkedő remekműve. A városban található az amerikai kontinens legelső nyilvános könyvtára is, az 1646-ban alapított Biblioteca Palafoxiana, mely a spanyol gyarmati időkből megmaradt eredeti bútorzattal és mintegy 45 000 kötetet számláló könyvállománnyal várja az érdeklődőket.
Puebla katonai és forradalmi emlékhelyekben is bővelkedik. A város feletti dombokon álló Loreto és Guadalupe erődök adtak otthont az 1862-es győztes csatának, ezek ma múzeumként működnek, és a Cinco de Mayo ünnepségek idején a fő rendezvények helyszínéül szolgálnak. Emellett Puebla számos egyéb múzeummal is büszkélkedhet, ezek közül kiemelkedő a Museo Amparo, mely páratlan prehispán, koloniális és modern művészeti gyűjteményt vonultat fel.
Gasztronómiája is figyelemre méltó. A híres mexikói mole poblano csokoládés-chilis mártás a legendák szerint ebben a városban született egy 17. századi kolostor konyháján. Szintén helyi különlegesség a camote de Puebla, azaz az édesburgonyából készült cukorka.
Érdekességek
Volkswagen és az utolsó Bogár: Pueblában található Németországon kívül a legnagyobb Volkswagen autógyár, amely 1967 óta üzemel. Itt gyártották le a legendás Volkswagen Bogár utolsó példányát 2003. július 30-án, lezárva ezzel egy autóipari korszakot.
A világ legkisebb vulkánja: Puebla mellett található a Cuexcomate, egy mindössze 13 méter magas gejzírkúp, amelyet gyakran a Föld legkisebb vulkánjaként emlegetnek. Érdekesség, hogy a kialudt vulkán kráterének belsejébe ma egy csigalépcső vezet le, így a vállalkozó kedvű látogatók leereszkedhetnek a mélyére is.
Filmes díszletváros: Puebla tökéletesen megőrzött koloniális utcái és terei a filmkészítők figyelmét is felkeltették. Számos hollywoodi és mexikói film forgatási helyszínéül szolgált a város, többek között itt vették fel a Frida (2002) életrajzi dráma, a Tűzben edzett férfi (2004) akció-thriller, valamint a Merénylet (2008) című film egyes jeleneteit.